(I.2. Téma) Munka a Műhelyben

A Műhely munkájába való bekapcsolódáshoz szükséges lesz néhány dokumentum megismerése.
1. A 2015. januári Felhívás és az azt követő három hónap néhány fontos dokumentuma alkalmas a DEKA céljainak, Alapértékeinek, szellemiségének megismeréséhez.
Az ezekben megfogalmazottak tükrözik a DEKA és a DEKA Műhely tagjainak azokat az alapgondolatait, amelyet az újonnan csatlakozóktól is elfogadottnak feltételeznek. Ezek megismeréséhez, létrejöttük sorrendjében, hat rövid írást ajánlhatunk.

• Felhívás a magyar társadalomhoz!

• A kezdeményezők feljegyzése a DEKA munkájának folytatásáról (2015.01.28.)

• A DEKA alapértékei (2015.02.15.)

• Mi a DEKA? (2015.02.25.)

• A DEKA kezdeményezőinek állásfoglalása (2015.02.27.)

• Ferge Zsuzsa – Javaslat a DEKA Hálózatról és további működéséről (2015.03.22.)

A Műhely gyakorlati munkájának alapelvei és technikai tudnivalói, két rövidebb összefoglalóból és két, sokféle tapasztalatot összegző tanulmányból ismerhetőek meg.

• DEKA-Open (LOOMIO) BELÉPÉS, HASZNÁLATA

• Gépház üzen 1.

• Közös munka a valós és a virtuális világban

• A szavazási rendszerekről

Miután a Loomio-hoz és a Loomion a Deka-Open Műhely-hez csatlakoztunk, az ott folyó munkáról több Műhely témában olvashatunk további érdekes felvetéseket, javaslatokat. Ezek közül most befejezésként, hármat ajánlunk.

• Általános, egyéb témák - a DEKA-Open működése a loomion

• DEKA disszemináció - Hogyan tovább DEKA Műhely? (spontaneitás és modellalkotás)

• X - Lezáratlan témák - A DEKA Mozgalom és Műhely?

Az ajánlott olvasmányok mellett, néhány említésre érdemes helyről külön is szólnunk kell. Ezek:
A DEKA honlapja a demokratikuskerekasztal.hu, a DEKA Facebook oldala és a DEMOKRATIKUS KEREKASZTAL oldal.

Most érkeztünk el a bejegyzésekhez!

• Az eddigi ismerkedés során már bizonyára kiderült egy, Témához csatlakozva, hozzászólhatunk a bevezetőben vázoltakhoz, az ott leírt megközelítések mentén. Kiegészíthetünk, támogathatunk vagy vitathatunk korábbi bejegyzéseket.

• A bejegyzésekkel kapcsolatos ajánlásokból nem fölösleges talán a legfontosabbakat itt címszavakban megismételni: tömörség, közérthetőség, tárgyszerűség, a személyeskedésnek és mások minősítésének kerülése.

• Mindehhez kapcsolva ajánlható, viták esetén érdemes akár több kérdést föltéve tisztázni a témát, egyes használt fogalmak értelmezését.

Bizonyára kiderült már a szövegek formázásának módja. Ám mint korábban ígértük, most erre is szánunk néhány szót.

• A bejegyzés mező alján a Markdown előtti mező bejelölése után „életre kelnek” az elküldött szövegekben használt formázások.

• Ezekről a formázó karakterekről a Markdown melleti segítség címre kattintva kaphatunk útmutatást.

A saját bejegyzéseink mezőjének jobb felső sarkában a ceruzára kattintva módosíthatjuk a szöveget és az X jelre kattintva törölhetjük a bejegyzés.

Minden bejegyzések fölött látható a közreadó Csoportba használt neve. Erre kattintva láthatjuk a megnyíló lapon a résztvevő nevét, @megszólítását és azokat a Csoportokat és Alcsoportokat amelyeknek tagja.

Lazításként egy hasznos lehetőség
Ahol indokolt képek, ábrák is beilleszthetőek a bejegyzésbe.

Ilyenek figyelemfelhívő, vagy magyarázó céllal, igen hasznosak lehetnek.
A beillesztés formátuma a kapcsos zárójelek között
a csatolt képen.
azaz: { szóközök nélkül: felkiáltójel, szögletes zárójel, megnevezés, szögletes bezárójel, zárójel, url, majd a végén szóköz nélkül bezárójel }

Mielőtt tovább haladnánk, lássuk a „menekülés” lehetőségeit. Ha egy Csoportból, Alcsoportból, vagy Témából ki akarunk lépni, azt bármikor megtehetjük. Később a beállításoknak megfelelően újra csatlakozhatunk is.